Ez a projekt kezdettől fogva több volt egyszerű műszaki megvalósításnál. Amikor a krakkói Nemzeti Múzeum felkért minket az együttműködésre, tudtuk, hogy olyan kihívás vár ránk, amely ötvözi a kézművességet, a designt és a művészetet. Egy neonfeliratról volt szó, amely a Tamara Łempickának, az art déco stílus ikonjának szentelt kiállítás vendégeit köszönti.
Az első gondolatunk? „Ennek a feliratnak magában kell hordoznia festményeinek energiáját és ragyogását!”
Betűk, amelyek magukkal ragadják a történetbe
Képzeljen el egy sötét folyosót, amely a kiállítóterembe vezet. Még mielőtt akár egyetlen Łempicka-festményt is meglátna, fénylő felirat köszönti. Rögtön tudja, hogy az elegancia és a karakter világába lép be. Azt szerettük volna, hogy minden betű életre keljen és lélegezzen, ezért megterveztük a „TAMARA ŁEMPICKA” kételemű kompozícióját.
A kézzel hajlított üvegcsövek, a meleg fehér fény és a fény finom pulzálása gondoskodnak arról, hogy a felirat ne uralja a teret, hanem úgy bontakozzon ki a sötétből, mint az ecset első határozott vonása a sötét háttéren.
Finom főhajtás az art déco előtt
A karcsú, geometrikus betűk tisztelgést jelentenek az előtt a korszak előtt, amelynek Łempicka maga is alakítója volt. A precíz vonalak pontosan oda vezetik a tekintetet, ahová kell, arányaik és ritmusuk pedig művészete jellegzetes átlós kompozícióira utalnak.
Felszerelés a kiállítás kellős közepén
A neont fekete alapra helyeztük, amely tökéletesen beleolvad a falba. A látogató csak a tüzes üvegből készült, letisztult tipográfiát látja, a teljes technika — a vezetékek, a rögzítések és a transzformátor — rejtve marad. A cél az volt, hogy csak a fény jelenlétét érzékelje, a szerkezetét ne.
A tervtől az első szikráig
Műszaki szempontból minden kifogástalanul működött. De leginkább annak örülünk, hogy egy nagyobb történet részévé válhattunk: egy olyan művésznő történetéé, aki egyetlen ecsetvonásban tudta ötvözni az érzékiséget és a precizitást.
Köszönjük a Nemzeti Múzeumnak a bizalmat, Tamara Łempickának pedig az inspirációt. A fény ugyanis éppoly szépen tud történeteket mesélni, mint a művészet.

