A fényszennyezés már a döntés pillanatában kialakul, amikor a fényt termékként kezelik, nem pedig egy rendszer részeként. Ilyenkor a probléma beépül az objektumba.
A világítás a felszerelést követően nap mint nap működik. Ha nem határozzák meg az irányát, a homlokzaton túljutva eléri a lakásokat és a használók látóterét. Káprázást okoz, csökkenti az építészet olvashatóságát, végül reklamációkhoz és a már elkészült objektumba történő beavatkozásokhoz vezet. Ez a fénykibocsátás szabályozásának és a döntésért vállalt felelősségnek a kérdése.
Mi a fényszennyezés?
Fényszennyezés akkor keletkezik, amikor a fény túljut az objektum határán. Nem a mennyiségről van szó, hanem az irányról. A szabályozás hiánya miatt a fény a tervezett területen kívülre jut: eléri a használót, káprázást okoz és zavarja az építészet érzékelését. Ahelyett, hogy rendezné a teret, zavaróvá válik. Két jelenség tartozik ide: a káprázás (glare) és az objektumon kívülre jutó fény (spill light). Nem a lámpatestekkel van probléma, hanem azzal, hogy nincs meghatározva, hol kell véget érnie a fénynek.

Miért tér vissza a probléma a kivitelezés után?
A világítást a projekt utolsó szakaszának tekintik. A lámpatesteket a projekt befejezése után választják ki és szerelik fel. Ha a döntés hibás volt, a felszerelés nem oldja meg a problémát, csak láthatóvá teszi. A fény folyamatos kibocsátást jelent. Ha a projektben nem korlátozták, az objektumban marad, és utólagos módosításokat tesz szükségessé. Ezért tér vissza a téma.
Piaci standard
A felelősség megoszlik. A tervező, a beszállító és a kivitelező a saját feladatköréért felel, de a végeredményért senki sem vállal felelősséget. A gyakorlatban a beruházó elemzi a megoldásokat, összehasonlítja az ajánlatokat és ellenőrzi a kivitelezést. A megvalósítás után pedig újra szembesül a problémával.
Két forgatókönyv létezik:
- egységes felelősség → a kérdés lezárva
- megosztott felelősség → a probléma visszatér

PRETENDE: fénykontroll-rendszer
A világítást rendszerként kezeljük, amelyért teljes egészében felelősséget vállalunk. A kiindulópont annak meghatározása, hogy hol kell véget érnie a fénynek. Ennek alapján meghatározzuk az irányát, és kiküszöböljük az objektumon kívüli fénykibocsátást. A fény a szerkezet része, nem kiegészítő elem.
Eredmény:
- a fény a homlokzaton marad
- nem jut el a használóhoz
- a felszerelés után nincs szükség korrekciókra
Rendszer nélkül a fény túljut az objektum határán, és problémaként tér vissza. Rendszerrel a homlokzatnál marad, és a kérdés lezárul. Ez a megoldás nem azoknak a projekteknek való, amelyeknél kizárólag a költség számít. Olyan objektumokhoz való, ahol egy hiba következményekkel jár.
Gyakori kérdések
Nem. A fénykibocsátás irányának szabályozása hiányzik.
Csak az objektumba történő beavatkozással. Ezért a döntést már a tervezési szakaszban meg kell hozni. Az a fény, amelyet a tervben nem korlátoztak, a felszerelés után problémaként tér vissza.


